A kukoricakorpa,ugyanolyan hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet,mint a zabkorpa és a bab.A magas koleszterinszintű résztvevők a vizsgálat előtt alacsony koleszterin-tartalmú diétára tértek át és fogyókúráztak.Ezután minden étkezésnél 1 evőkanál kukoricakorpát kaptak.(levesbe,vagy paradicsomlébe keverve) tizenkét hét múlva a koleszterinszintjük jelentősen,20 százalékkal csökkent.Magától értetődik,hogy ez a nagyszerű kalóriaszegény rost sokkal több figyelmet és kutatást érdemel!
Mire jó a sárgarépa?
Csökkenti a koleszterinszintet,ugyancsak a pektintartalma miatt.Napi két sárgarépa fogyasztásával 10-20 százalékkal csökkenthető a koleszterinszint olyanoknál,akiknek magas a koleszterinszintjük.Ez elég lehet ahhoz,hogy sok embernek a koleszterinszintje biztonságos állományba kerüljön.Egyébként a káposzta,a brokkoli és a hagyma is tartalmazzák a sárgarépa sikeréért felelős vegyületet,a kalcium pektátot.Ezek is hasonló jótékony hatással bírhatnak.
Tornázzon!
Elképzelhető,hogy a sportolás csökkenti a verőerekben a koleszterin lerakódását.A testmozgás a legjobb módja annak,hogy emelje a védő HDL-koleszterin szintjét.Emellett ráadásul csökkenti a rossz LDL-koleszterin szintjét is.A testmozgás gyorsítja a vérben lévő zsír lebontását.Ha a zsír nem tud sokáig a vérben maradni,akkor kisebb az esély arra,hogy a verőérfalba lerakódjon.A testmozgás jótékony hatása csak akkor érvényesül,ha rendszeres.A rendszeresség legalább heti 3-4 alkalommal legalább fél óra közepes intenzitású aktivitást jelent.A rendszertelenül végzett sport,inkább káros hatású.
Miért is nem sportolunk?
Hivatkozunk az időhiányra,vagy egy korábbi sérülés akadályoz bennünket kedvenc sportunk végzésében,Esetleg a költségektől tartunk.Ha elszántuk magunkat életünk megmentésére,keressük meg a megoldást.Időhiány esetén megoldás lehet a "szállj ki és gyalogolj",ajtótól ajtóig autózás helyett lábunk,és a tömegközlekedés használata,esetleg a kerékpáré.Lift helyett a lépcsőé.Ha ez nem megoldás,jól jöhet egy szobakerékpár.Amíg este a híradót nézzük teljesíthetjük napi edzésprogramunkat is.Mozgásszervi problémák esetén,érdemes egy gyógytornászt felkeresni.Ő nyújthat segítséget a megfelelő mozgásforma megtalálásában.Ha az a baj,hogy hamar ráununk a sportra,változtassuk előre kitervelt időközönként.(pld kéthavonta)Segíthet az is,ha nem egyedül,hanem barátunkkal,vagy családunkkal sportolunk.
Mi az a közepes intenzitás?
Mindenkinek van terhelés szempontjából egy maximális szívfrekvenciája.Ezt nagyon könnyű kiszámolni.220 mínusz az életkor években.Tehát egy 50 éves ember maximális pulzusszáma 220-50=170/perc.A közepes intenzitású terhelés az,amikor a pulzusszám ennek a 60-80%-át éri el,azaz a fent említett példában 102/perc és 119/perc között van.A pulzust számolhatjuk a csuklónkon,de ez sport közben nem mindig oldható meg egyszerűen.Erre a célra ha lehetőségünk van,használjunk pulzusmérő órát.Ezek a szerkezetek két részből állnak,az egyik olyan mint a karóra, a másik rész egy övszerű érzékelő melyet mellkasunkon hordunk.Az órán beállítható a közepes intenzitáshoz tartozó pulzustartomány.Így a mozgás teljes időtartama alatt figyelemmel kísérhetjük szívfrekvenciánk alakulását.Ha nincs módunk órát használni,egyszerű módszer a beszéd.Ha tudunk mozgás közben beszélgetni,biztosan nincs oxigénhiányunk.
A mozgás megkezdése mindenképpen legyen fokozatos.
Először sétáljunk,csak aztán fussunk,de a gyaloglás se rögtön teljesítménytúra formájában történjen.A mozgás legyen öröm!Hogy azzá váljon,keressünk edzőpartnert aki átsegít a holtpontokon.Mindig tűzzünk ki valamilyen célt.Ha az megvan,jöhet a következő célkitűzés.A cél legyen belátható idő alatt elérhető.Azaz,ne rögtön a maratonra készüljünk.
Miért is nem sportolunk?
Hivatkozunk az időhiányra,vagy egy korábbi sérülés akadályoz bennünket kedvenc sportunk végzésében,Esetleg a költségektől tartunk.Ha elszántuk magunkat életünk megmentésére,keressük meg a megoldást.Időhiány esetén megoldás lehet a "szállj ki és gyalogolj",ajtótól ajtóig autózás helyett lábunk,és a tömegközlekedés használata,esetleg a kerékpáré.Lift helyett a lépcsőé.Ha ez nem megoldás,jól jöhet egy szobakerékpár.Amíg este a híradót nézzük teljesíthetjük napi edzésprogramunkat is.Mozgásszervi problémák esetén,érdemes egy gyógytornászt felkeresni.Ő nyújthat segítséget a megfelelő mozgásforma megtalálásában.Ha az a baj,hogy hamar ráununk a sportra,változtassuk előre kitervelt időközönként.(pld kéthavonta)Segíthet az is,ha nem egyedül,hanem barátunkkal,vagy családunkkal sportolunk.
Mi az a közepes intenzitás?
Mindenkinek van terhelés szempontjából egy maximális szívfrekvenciája.Ezt nagyon könnyű kiszámolni.220 mínusz az életkor években.Tehát egy 50 éves ember maximális pulzusszáma 220-50=170/perc.A közepes intenzitású terhelés az,amikor a pulzusszám ennek a 60-80%-át éri el,azaz a fent említett példában 102/perc és 119/perc között van.A pulzust számolhatjuk a csuklónkon,de ez sport közben nem mindig oldható meg egyszerűen.Erre a célra ha lehetőségünk van,használjunk pulzusmérő órát.Ezek a szerkezetek két részből állnak,az egyik olyan mint a karóra, a másik rész egy övszerű érzékelő melyet mellkasunkon hordunk.Az órán beállítható a közepes intenzitáshoz tartozó pulzustartomány.Így a mozgás teljes időtartama alatt figyelemmel kísérhetjük szívfrekvenciánk alakulását.Ha nincs módunk órát használni,egyszerű módszer a beszéd.Ha tudunk mozgás közben beszélgetni,biztosan nincs oxigénhiányunk.
A mozgás megkezdése mindenképpen legyen fokozatos.
Először sétáljunk,csak aztán fussunk,de a gyaloglás se rögtön teljesítménytúra formájában történjen.A mozgás legyen öröm!Hogy azzá váljon,keressünk edzőpartnert aki átsegít a holtpontokon.Mindig tűzzünk ki valamilyen célt.Ha az megvan,jöhet a következő célkitűzés.A cél legyen belátható idő alatt elérhető.Azaz,ne rögtön a maratonra készüljünk.
